Felfoghatatlan, mély fájdalom és megrendülés rázta meg a hazai kulturális életet, miután hivatalosan is bejelentették a szomorú és lesújtó hírt: életének nyolcvanharmadik évében örökre eltávozott közülünk Réti Erika, a magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb, utánozhatatlan alakja. A csodálatos művésznő halálát a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház osztotta meg a nyilvánossággal, amely teátrumnak a kiváló színművész az örökös tagja volt. A drámai bejelentés azonnal mély nyomot hagyott a pályatársakban és a hűséges közönségben egyaránt, hiszen egy olyan korszakos zsenit veszített el a szakma, aki egész lényével és tehetségével évtizedeken át szolgálta a tiszta művészetet.
A Déryné- és Aase-díjas színművész szakmai pályafutása még 1962-ben vette kezdetét a Miskolci Nemzeti Színháznál, ahol azonnal megmutatkozott elementáris erejű tehetsége és egyedi színpadi jelenléte. Később, 1969-től a kaposvári Csiky Gergely Színház elismert és ünnepelt színésznőjeként bűvölte el a közönséget, majd a sorsfordító fordulat 1979-ben érkezett el az életében. Ebben az évben szerződött le a kecskeméti színházhoz, méghozzá imádott férjével, a szintén a teátrum örökös tagjává váló Kiss Jenővel együtt. Réti Erika ettől kezdve egészen 2024-ig hűségesen és töretlen energiával játszott a hírös város színpadán, ahol a világirodalom és a hazai drámairodalom legszebb, legnehezebb és legmeghatározóbb női főszerepeit ölthette magára az évek során.
A színházi világ és a kollégák nemcsak a páratlan tehetséget, hanem a mindig kedves, csupaszív és sugárzó embert is siratják benne. Saját vallomása szerint már kislány korában is hatalmas fantáziával megáldott, játékos ember volt, aki a testvérével teremtett magának egy különleges mesevilágot, hogy szebbé tegye a mindennapokat. Ezt a gyermeki tisztaságot, az örömadás és a segítségnyújtás vágyát hozta magával a felnőttkorba és a világot jelentő deszkákra is, amelyeket minden este valóságos kastéllyá varázsolt a nézők számára. Távozásával pótolhatatlan űr maradt a magyar színpadokon, emlékét és örökségét a kecskeméti teátrum és a hálás közönség mindörökké a szívében őrzi.
