A hazai spirituális élet egyik legismertebb és legmeghatározóbb alakja, Kiss Kató halottlátó ismét egy olyan elképesztő történettel állt a nyilvánosság elé, amely teljesen átértékeli mindazt, amit a látható és a láthatatlan világ közötti határokról gondolunk. A különleges képességekkel megáldott léleklátó számára ma már ugyan a mindennapok abszolút természetes részét képezi, hogy a szobájában, a házában vagy bárhol körülötte bármelyik pillanatban felbukkanhat egy megnyugvást kereső, hátrahagyott lélek, az odaátról érkező entitások elfogadása és a velük való együttélés rendkívül hosszú, rögös és érzelmileg megterhelő folyamat volt. Katónak rengeteg belső harcon és mély krízisen kellett keresztülmennie, mire teljesen megbékélt azzal a súlyos és megmásíthatatlan ténnyel, hogy ő radikálisan más, mint a többi ember, és a sorsa elkerülhetetlenül összekapcsolódott a túlvilággal.
A halottlátó most egy olyan hátborzongató, mégis végtelenül intim emléket osztott meg, amely hűen tükrözi, hogy a szellemek nincsenek tekintettel az emberi világ szabályaira vagy a privát szféra szentségére. Kató kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról a sokkoló pillanatról, amikor egy földi lény számára a leginkább sebezhető és zárt helyzetben kellett szembesülnie a kísérteties jelenséggel. Egy egészen konkrét, forró és szenvedélyes intim együttlét kellős közepén történt meg a hihetetlen eset, amikor az ember elvileg teljesen kizárja a külvilágot, és csak a partnerére koncentrál. Az eksztatikus pillanatban azonban a halottlátó hirtelen megérezte egy idegen energia fojtogató jelenlétét a szobában, és ahogy felnézett, megdermedt a vér a vénáiban. Saját szemével látta, amint egy elhunyt ember szelleme teljesen mozdulatlanul, ridegen ott áll közvetlenül felettük, mintha csak a legtermészetesebb dolog lenne a világon, és mereven figyelte az ágyban zajló eseményeket.
Ez a megrázó és hátborzongató tapasztalat világosan megmutatta, hogy a szellemvilág entitásai nem ismernek határokat, és a legváratlanabb, legkellemetlenebb pillanatokban is képesek betörni a hús-vér emberek legbensőségesebb pillanataiba. Kiss Kató számára ez a momentum egy örök emlékeztető maradt arra, hogy a képessége elől sehová sem lehet elmenekülni, és a kiválasztottság sokszor olyan terheket ró rá, amelyeket hétköznapi ésszel szinte lehetetlen felfogni. A túlvilági lelkek ugyanis nem válogatnak a helyszínekben vagy az időpontokban, ha kommunikálni akarnak, vagy ha egyszerűen csak megnyugvást és válaszokat keresnek a földi szférában, mindezt pedig a léleklátónak minden körülmények között kezelnie kell, még akkor is, ha a saját hálószobájának legféltettebb titkai válnak láthatóvá a holtak számára.
